Előfordul, elég gyakran, hogy az embernek nincs más hátra, mint felkerekedni, és nekivágni a nagyvilágnak, hogy munkába állhasson. Ha az ügyfél Nottingham-ben szeretne kapcsolatokat építeni, vagy épp Bécsben, adj` Isten Rómában akar partnertalálkozni, akkor bizony a tolmácsnak is ott a helye. Így jutottam el végül a kies Ománba is. Érdekel? Olvass bele!

A gyermekvédelem szakterülete látszólag egyszerű témakör, de ha csak egy kicsit kaparjuk meg a felszínt, azonnal a pszichológia, a büntetés-végrehajtás és a jog világában találjuk magunkat. Számos szervezet dolgozik a gyermekek jogaiért, küzd a gyermekbántalmazás ellen, az egyik ilyen az izlandi modellre építő, Magyarországon alulról felfelé építkező – mára már kormányzati támogatást is élvező – kezdeményezés, a Barnahus intézmény, amelynek szolgáltatásai révén a szexuálisan abuzált (bizalmi körükben lévő felnőtt által szexuálisan bántalmazott) gyermekeknek a bűnvádi eljárás során és a terápia megkezdése előtt egyszer – és csak egyszer – kell majd elmondaniuk, mi történt velük. (A jelenlegi állapotok szerint ez a szám nem egy, nem is kettő, sok esetben tíznél is több, ami szaktudás nélkül, pusztán józan ésszel belegondolva is rettenetes.)

Mint minden esetben, egy szolgáltatás fejlesztéséhez ismeretanyag és tudás kell, „know-how”, ahogy mostanában egyre többet halljuk „magyarul” is, ez viszont – nem hazai kezdeményezésről lévén szó – nem magyarul íródott, hanem a tudomány nemzetközi nyelvén: angolul. Csapatunkkal már számos dokumentumot és kapcsolódó anyagot fordítottunk le, számos Barnahushoz kapcsolódó eseményen (tréningen, műhelyfoglalkozáson, konferencián) tolmácsoltunk kollégáimmal, ahol egyre nagyobb rálátásunkkal egyre nagyobb ismeretanyag megszerzéséhez segítettük hozzá ügyfeleinket.

A személyes tapasztalatoknál azonban nincs jobb és mi lehet megfelelőbb helyszín arra, hogy képet szerezzünk a szakma jelenlegi helyzetéről, mint egy nemzetközi konferencia? A kérdés költői, nem csoda, hogy amikor ügyfelem tudomást szerzett arról, hogy az idei nemzetközi konferenciát ráadásul az arab világ szívében, egy turisztikai szempontból kevésbé látogatott országban, Ománban szervezik meg, kapva-kapott az alkalmon és azonnal az odautazás mellett döntött.

Mivel ügyfelem nem beszél angolul, adta magát, hogy kísérőre van szüksége az úton, aki egyrészt ismeri a nyelvet és az útközben felmerülő problémákra is hatékonyan tud reagálni. Így kaptam felkérést arra, hogy a konferencián ellátandó kísérőtolmácsolási feladatokat és az egész utazással kapcsolatos szervezőmunkát vállaljam fel. Szívesen mondtam rá igent, hiszen így újabb területeken is kipróbálhattam magam: ez pedig a teljes körű szervezés és lebonyolítás. A belém vetett bizalmat igyekeztem meghálálni, és bár nem ment minden teljesen zökkenőmentesen (lekésett csatlakozás, elveszett, de megkerült bőrönd, stb.), összességében nagyon sikeres úton vagyunk túl, amely során ügyfelemnek csak arra kellett koncentrálnia, hogy a megfelelő emberekkel építsen kapcsolatot (magyar nyelvet használva, követő tolmácsolás mellett), a megfelelő tudásanyagot szerezze be (magyar nyelvet használva, fülbesúgó, vagy követő tolmácsolás mellett), és hogy mindezek között megfelelően pihenhessen (a repülőjegytől kezdve a konferenciajegyen keresztül a taxisig bezárólag a szervezést magamra vállaltam).

További hatalmas szerencse, hogy – mint utazásunk hírére kiderült – feleségem volt kollégájának testvére Maszkatban él évek óta, így ismeretséggel vágtunk neki az útnak, amelynek végén magyar szó fogadott minket a távoli, forró arab országban. Ennek a kedves hölgynek hála, a városnézésre fenntartott plusz egy napunkon még egy kis rögtönzött idegenvezetést is kaptunk, melyet innen is hálásan köszönünk.

Az út sikerrel zárult, elfáradtunk, de rengeteg tervvel, ismerettel, új tudással és névjegykártyával tértünk haza. Köszönöm a bizalmat, remélem lesz legközelebb, nagyon szívesen segítettem.